Köszöntjük Kisdobsza, Nagydobsza, Merenye Körjegyzőség honlapján!
2019. augusztus 24, szombat   Bertalan

Keresés

Tartalom

Kisdobsza

Földrajzi fekvése, adatai

Kisdobsza a térség legnyugatibb települése, Somogy megyével határos. Megközelíthető autóbusszal Szigetvárról, illetve a Pécs-Zalaegerszeg távolsági járatokkal. A Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs-vasútvonalon is elérhető, a vasúti megálló a falutól 2 km-re van.

Teljes népessége: 260 fő (2008. január 1.)
Népsűrűsége: 26,13 fő/km²
Területének nagysága: 9,95 km²
 
A település története

Kisdobsza Baranya megye Nyugati határán, a Nyugati és a Keleti Gyöngyös patak által határolt területen fekszik. Talaja a Pannon tenger üledékéből épült fel. Rétegeit a sivatagi korszak viharai letarolták, később lösz takaróval fedték be. A korai erdőségi talajokkal keveredve alakult ki a mai anyagos talaj mely néhol homokos területekbe megy át.

Adataink szerint a község eredete a XI. század végére, a XII. század elejére tehető. Hiteles adatok 1277-től vannak, de más iratok már 1237-től említik a települést. Feltételezhető, hogy jóval korábban is voltak lakók a területen. Ezt látszanak igazolni a község területén talált római kori érnék és a kiásott római kori szarkofág.

A honfoglalás utáni időszakban Koppány népe telepedett meg a község területét is magába foglaló, a Balatontól a Dráváig terjedő területen. Az első lakók a szomszédos Kálmán-Csehi betelepítésével egyidőben -1100 körül- kerültek ide. A település nevét a korai okmányok „Dubza” néven említik.

A községet az 1006-ban Szent István kirány által alapított Székesfehérvári Káptalan egyik birtokaként tartották nyilván. Ezen belül királynéi birtok volt, ami a királyné háztartását volt hivatott ellátni. A falut a királyné eladományozhatta, melyet többször meg is tett. A királyné székhelye az akkori Següsd vármegye volt, ide gyűjtötték a fényűző udvartartást szolgáló javakat. A XIV század végén Següsd vármegye beolvadt Somogy vármegyébe, igy a településnek az elmúlt évszázadok során több gazdája is volt. A török hódoltság alatt sem pusztult el. A korai adatok szerint 32 házból 1715-ig 17 ház maradt meg. 1807-ben I.Ferenc király a Kegyes Tanítórendnek adományozta, ez volt a település utolsó földesura.

Kisdobsza legrégebbi története azonos Nagydobszáéval, amellyel táregyházat képezett. Önálló története 1859-től kezdődik. Ekkor alakult anyaegyházzá és az elkülönülés alkalmából a Kegyes Tanitórend 12 hold földet adományozott az egyháznak. Templomukat 1859-ben építették földjeik jövedelméből és közteherviselésből. 1861-ben létesítették iskoláját, ami 1950-ig önálló elemi iskolaként működött. A nagydobszai körzeti iskola indulásától – 1950-tól- már csak alsótagozatos iskolaként működött.

A község fejlődését elősegített az 1868-ban megépített vasút, melynek kisdobszai állomásán egy mellékvágányú kitérővel jelentős áruforgalom bonyolódott. 1948-ban  új utca nyílt a 6-os úttól északra.

1978 végén ismét összekapcsolódott a két település sorsa, Kisdobsza és Nagydobsza községet „Dobsza” néven egyesítették.

A kisdobszai településrész lakosságának kezdeményezésére 1992. január 1-vel a két település ismét önállóvá vált Kisdobsza és Nagydobsza néven. A település önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a településkép javítására, az infrastruktúra fejlesztésére. A régi építészeti emlékek megőrzésére és helyreállítására. Ezen erőfeszítésit ismerte el a Baranya Megyei Önkormányzat 2005-ben a „Kultúrált Települési Környezetért”  díjjal.

Nevezetességei
  • Református templom (1859);
  • Két talpasház: Gencsi ház és a Szakos ház;
  • Világháborús emlékmű;
  • Millenniumi kopjafa;
  • Petőfi-szobor (2005 - Vanyúr István szobrászművész)
A körjegyzőség nagydobszai székhellyel működik.
Körjegyzőség címe: 7986, Nagydobsza, Fő u. 60.
A településen óvoda és iskola nem működik, a gyerekek a nagydobszai intézményeket látogatják.
 
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat székhelye Nemeske.

 

Természeti értékek

A település a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik. Vadban -gím és dám szarvas, őz, vaddisznó, fácán, mezei nyúl és róka - gazdak erdők szegélyezik.

Kisdobszát halastavak veszik körül, melyek madárvilága különösen a tavaszi és őszi vándorlási időszakban páratlanul gazdag.

Címer

Álló csücsköstalpu tárcsapajzs, vörös mezejében domborúan dongás zöld pajzsláb. A zöld mezőben lebegő helyzetű, jobbra fordított ezüst eke. A vörös mezőben a pajzsláb határvonalán nyugvó arany heraldikai koronán jobbra fordult ezüst madár. A pajzs felső bal sarkában nyolcágú arany csillag lebeg. A pajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe vetett és öt arany makkterméssel ékesített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs „KISDOBSZA” felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont található. /A heraldikai leírásokban a heraldikai bal és jobb oldalak ellentétesek a nézeti képpel, mivel a címertan mindig a címeres pajzsot balján viselő harcos szemszögéből írja le a címert./

Polgármesteri Hivatal
Címe: 786 Kisdobsza, Fő u. 65.
 
Telefon: 73/548-016
Fax/üzenetrögzítő: 73/548-017
E-mail cím: kisdobsza@dravakabel.hu
 
Polgármesteri fogadóóra: kedd: 08:00 - 10:00
Körjegyzői fogadóóra:        kedd: 08:00 - 10:00
 
 
 
 
Vallás

Református

A település lakóinak zöme református vallású. Templomunk 1859-ben épült. A gyülekezet a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozik.

Lelkipásztor: Köő László

Társegyházközség címe: 7985 Nagydobsza, Fő u. 69.

Telefon: 73/348-119

 

Katolikus

A katolikus vallású kisebbség a községben, templommal nem rendelkezik. A hitélet helyszíne a Nagydobszán lévő templom.

Plébános: Biró Imre

Plébánia címe: 7985 Nagydobsza, Hunyadi J. u. 3.